2010. március 17., szerda
2010. március 6., szombat
2010.01.20
Utálom a reményt; akárhányszor próbálom feladni, mindig azt suttogja: csak még egyszer.. utoljára..
2010.01.17
Nem számít, hogy ki törte össze a szíved, vagy mennyi ideig tart az, hogy kigyógyulj belőle; a barátaid nélkül soha nem jutsz túl rajta.
2010.01.16
Nem számít, hogy ki törte össze a szíved, vagy mennyi ideig tart az, hogy kigyógyulj belőle; a barátaid nélkül soha nem jutsz túl rajta.
2010.01.14
Aki számít azt te sosem látod, aki valamit is akar az a jóbarátod, aki megesküszik, hogy jóbarát vagy, pedig többnek tart, mint egy jó barátnak!
2010.01.13
Minden,ami egyszer megtörtént,soha többé nem fog megtörténni,de ami kétszer megtörtént,az valószínűleg harmadszorra is meg fog.
2010.01.10
Itt vagyunk mi, mindannyian alapvetően magányos, önálló élőlények, keringve egymás körül, keresve a legcsekélyebb nyomát is a valódi kapcsolatnak. Néhányszor rossz helyen keresgélnek, néhányan csak feladják a reményt, mert magukban azt gondolják, ´Nincs ott kint senki,... aki rám vár´, de mindannyian próbálkozunk, újra meg újra. Mert néha-néha, olykor-olykor, két ember találkozik és ott az a szikra.
2010.01.09
Valahányszor elfog a bánat a világ állása miatt... a Heathrow reptér utasvárójára gondolok. Kezd elterjedni az az általános vélekedés, hogy a gyűlölet és kapzsiság világában élünk... de én nem így látom. Nekem úgy tűnik, a szeretet mindenütt jelen van. Sokszor nem különösebben méltóságteljes, vagy említésre méltó, de mindig ott van. Apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek...barátok és barátnők, régi cimborák. Mikor a gépek becsapódtak az ikertornyokba... tudtommal a halál előtt álló emberek telefonhívásainak egyike sem a gyűlöletről vagy a bosszúról szólt...mind a szeretet üzenetei voltak. Az az illetlen érzésem van, hogy ha jól körülnézünk, akkor...igazából...szerelem vesz körül minket.
2010.01.08
Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzel, Gyűlölöm ahogy vezetsz, azt is ahogy nézel, Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre, Gyűlöletem oly heves, hogy rémet hányok tőle, Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is Gyűlölöm, ha nem Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem, Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém, S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek , Cseppet sem, szemernyit sem, NEM GYŰLÖLLEK ÉN!
2010.01.07
Kell néha más szívével láss, Ne engedd túl közel hozzád. Egy néma perc, egy pillantás, Legyen ennyi, semmi más...
2010.01.06
Egyszer hinnünk kéne Azt, hogy nincs még vége Látod, érted újra itt vagyok Miért vagy mégis büszke Látod, így megy tönkre Minden, és mégsem indulok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
